Tudományos nap

Beszámolók a Baár-Madas Tudományos Napjáról

2025. február 17.

Mondjuk helyesen!

A magyar nyelvben sokszor előfordul, hogy mondunk valamit, de jobban átgondolva az mégsem egészen azt jelenti, mint amit üzenni szeretnénk vele. Az előadáson főleg erre mutatott példákat Kerekes Barnabás tanár úr. Ilyen jelenet a következő is. Egy nő bemegy vásárolni egy ruhaboltba, és megkérdezi az eladót, hogy felpróbálhatja-e a piros ruhát a kirakatban. Erre az eladó azt válaszolja, hogy igen, de van próbafülkénk is. Érezhetjük ebben az elrejtett viccet. Az előadás második részében azt is megtudhattuk, hogy nem mindegy, melyik fél nézőpontjából indítjuk el közléseinket. (Besenyei Otília 7. b)

Nevezetes matematikai problémák

Rakamazi Richárd tanár úr előadásán megismerhettünk érdekes megoldott és megoldatlan matematikai problémákat, valamint megérthettük azok történeti hátterét is. Sok dolgot megtudhattunk a prímszámokról és a hozzájuk kapcsolódó bizonyításokról. Mindezek mellett a XX. század híres matematikusa, Erdős Pál kedvenc feladataival, problémafelvetéseivel is találkozhattunk. (Gór Bálint 8. b)

Ahol a nyelv életté válik, az élet pedig nyelvvé

A nyelv valóban életté tud válni? Vagy csupán arra való, hogy a világ különböző dolgait felcímkézzük? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kaptunk választ Dr. Tátrai Szilárd, az ELTE Bölcsészettudományi Kara tanszékvezetőjének és a neves krakkói Jagelló Egyetem oktatójának rendkívül érdekes előadásában. Egy alaposan és részletesen kidolgozott prezentáció segítségével merültünk bele a magyar nyelv sokszínűségébe, és tanulmányoztuk használatát a mindennapokban. Olyan témákat érintettünk, mint például a nyelvhasználat, mint adaptív emberi tevékenység, vagy szóba került a jelentésképzés és annak fajtái, perspektivikussága. Az előadást még színesebbé és érthetőbbé tették a hétköznapi példák, illetve az olykor közbeékelt viccek, humoros idézetek is. Sok új ismeretre tehettünk szert, és talán mindannyiunk nevében mondhatom, hogy a rendkívül figyelemfelkeltő előadásnak köszönhetően mélyebb bepillantást nyerhettünk és rácsodálkozhattunk anyanyelvünk szépségeire és rejtelmeire. (Balázs Lilla 9. b)

Az archeogenetikáról

Kovács Bence nagyon érdekes és informatív előadást tartott az archeogenetikáról, ami azt vizsgálja, hogy a genetika segítségével hogyan lehet múltbeli eseményekről és népekről többet megtudni. Az előadás egy jól felépített prezentációra épült, amely tele volt képekkel, ábrákkal, így könnyebb volt megérteni a témát. Nagyon tetszett, hogy a Golden State Killer ügyét is említette, mert így láthattuk, hogy az archeogenetikát bűnügyi nyomozásokban is használják. A közönség érdeklődése és az előadó felkészültsége abban is megmutatkozott, hogy a sok kérdésre mindig részletes és alapos választ adott. A legizgalmasabb részhez akkor értünk, amikor igazi koponyát és csontokat láthattunk, sőt, meg is foghattuk őket. Az előadást egy bibliai idézettel zárta Kovács Bence, ami nekem különösen tetszett. Nagyon élveztem az előadást, és sok új dolgot tanultam belőle. (Dombay Gréta 9. b)

Űrrakéták hajtóanyagai

Turányi Tamás, az ELTE professzora először bevezetett minket az űrkutatás történetébe. Bemutatta az űrkutatásban élen járó országokat, például Oroszországot (a volt Szovjetuniót), az USA-t és Németországot. Ezt követően beszélt a különböző hajtóanyag-típusokról. Szó volt még a hőkapacitásról, a hőmérsékletről és a molekulatömegről, valamint azok fontosságáról. Felmerült a fajlagos impulzus kérdése is, amely megmutatja, hogy mennyire hatékony egy rakéta. Az előadás végén összegyűjtöttük a fejlődés nagy állomásait, majd a professzor úr elmesélte, miért nem lett űrhajós. Összességében hasznos, élvezetes előadás volt ez azok számára is, akik nincsenek benne az űrkutatás világában. Nekem nagyon tetszett, sok új, érdekes dolgot tudtam meg a témáról. (Kruchina Lilla 9. b)

Gertrúd királyné alakja és meggyilkolása Katona József drámájában és a történeti kutatásban

Ezt a hosszú címet meglátva voltak fenntartásaim az előadással kapcsolatban. Hogy őszinte legyek, valamiért arra számítottam, hogy maga a prezentáció is hasonlóan hosszú és unalmas lesz. Szerencsére ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna: az a bizonyos negyvenöt perc ugyanis rekord gyorsasággal repült el. Az előadó, Dr. Körmendi Tamás magyarázatából sugárzott a lelkesedés, és érthető formában, némi humorral megfűszerezve beszélt a témáról. A középpontban sokkal inkább a történelemtudományos megközelítés és a különböző források elemzése állt, mintsem a Bánk bán című dráma. Ezt azonban cseppet sem bántam, hiszen a jelenlévő diákok nagy része (köztük jómagam) még nem olvasta a művet és tanult róla irodalomórán. Így viszont egy kifejezetten izgalmas gondolatmenetet hallhattunk arról, vajon melyik forrás rendelkezik a legnagyobb igazságtartalommal, és hogyan állapítható ez meg egyáltalán. Ezáltal picit betekintést nyerhettünk magába a kutatómunkába is. A végére érvek, logikus következtetések, összefüggések sorozata állt össze egy teljes képpé. Köszönöm, hogy erre a kis időre gondolatban elrepülhettem 1213-ba, megtapasztalni milyen izgalmas is valójában a történelem! (Eper Helka 10. d)

Mi történik a laborban?

A tudományos napon Dr. Fink Lili Borbálával belebújhattunk egy igazi kutató bőrébe. A Mi történik a laborban?  Betekintés a pikkelysömör kutatásába című előadás keretében betekinthettünk a laborban zajló munkálatokba, feladatokba. Közelről figyelhettük meg az emberi bőrsejteket, izgalmas kísérleteknek lehettünk szemtanúi. Sok érdekességet tanulhattunk a különféle bőrbetegségekről. Az előadás után személyesen beszélgethettünk a doktornővel és rengeteg új, hasznos tudással búcsúztunk egymástól. (Szedmák Réka 10. d)