Ultimate frizbi diákolimpia országos döntő

2019. 05. 25. Gödöllő

Az országos döntőn egy nem várt, ámde nagy erőfeszítésekkel kiharcolt 4. helyet ért el a Baár-Madas csapata.

Erősen kezdtük a tornát, első mérkőzésünket 13-1-re nyertük egy vidéki csapat, a Batthyány Lajos Gimnázium csapata ellen. Következő mérkőzésünk a budapesti elődöntőről jól ismert Szent Gellért csapata ellen zajlott. A meccset magabiztos és meggondolt játékkal, 8-4-es győzelemmel zártuk. Harmadik csoportmérkőzésünket szintén egy vidéki csapat, a kecskeméti Katona József Gimnázium ellen játszottuk, ahol az előző mérkőzésből merítve szintén magabiztosan játszva, összességében 8-4-re győztük le ellenfelünket. Ez után a mérkőzés után bizonyosodott be, hogy csoportunkból már biztos továbbjutó csapat vagyunk az elődöntőbe. Egy mérkőzés volt már csak hátra, ez pedig a budapesti Ady Gimnázium ellen volt, akik hírét már az elődöntőből ismertük. Nem számítottunk könnyű mérkőzésre, és ez később be is igazolódott. Az Ady magabiztos dobásokkal, nagy sebességgel kerekedett fölénk többször is, amikre válaszként mi nem tudtuk azt a pontmennyiséget hozni, mint korábbi meccseinken. Ezen a mérkőzésen sajnos kikerekedett tapasztalat- és felkészültség béli hátrányunk. Az összecsapás 7-3-as Ady győzelemmel végződött. Így bár csoportmásodikként is, de továbbjutottunk. A csapat ekkor már jelét adta fáradtságának, és félő volt, hogy a pályán sem fogjuk tudni hozni azt a lendületet, magabiztosságot, ami azelőtt sikereink záloga volt.
Egy órás pihenő után az elődöntő következett számunkra, amint a debreceni Péchy Mihály Szakgimnázium csapata ellen játszottunk. Igyekeztünk még mérkőzés előtt kiismerni ellenfelünk játékát, taktikáját, és aztán ezekből merítve felkészülni az összecsapásra. Eleinte ez jól is működött, a mérkőzés első pontját mi szereztük Móczár Domonkos révén. Pár percig még domináltunk, de aztán ellenfelünk két nagyon pontos, egész pályát átívelő átadással előnybe került. Fizikai kimerültségünk folyamatos cserékhez vezetett, ami viszont a lendület hiányát, szervezetlenséget eredményezett a pályán. Az ellenfél sorra szerezte a pontokat, ami egyik fő oka „aranykezű” irányítójuk hajszálpontos passzai voltak. Válaszként pár pontot tudtunk szerezni mi is, de hátrányunk így is az egész mérkőzésen megmaradt. Így a döntőbe jutás csak álom maradt számunkra, 8-3-as vereséget szenvedve már csak a bronzéremért versenyezhettünk.
Következő, és egyben utolsó ellenfelünk a már testközelből ismert Balassi B. Gimnázium csapata volt, akikkel a budapesti elődöntőben már összecsaptunk, ott 5-2-es vereséget szenvedve. Tudtuk, éreztük a mérkőzés tétjét, mindenképp a győzelem kellett számunkra. Ezért mérkőzés előtt egy csapatmegbeszélést tartva egymást buzdítva készültünk belevágni a mérkőzésbe. Mindenki már a teljes kimerültség határán állt, mikor elkezdődött a küzdelem. Az előző mérkőzéshez híven ez is a mi dominanciánkkal kezdődött, az első pontot a Baár-Madas csapata szerezte. Ámde ezután kicsúszott a mérkőzés irányítása kezeink közül, és nem bírtuk a lépést tartani ellenfelünkkel. A mi első pontunkra ők 8-at szereztek válaszként, amire mi képtelenek voltunk válaszolni. Azt viszont egy percig sem állítanám a csapatról, hogy a feladás parányi jelét adta volna. Az utolsó pillanatig, mikor már reménytelen volt számunkra a győzelem, akkor is minden pályán lévő játékosunk küzdött. E bronzmérkőzés szintén vereséggel, 8-3-as Balassi sikerrel zárult, ami azt jelentette, hogy a Baár-Madas frizbi csapata az országos döntőt a 4. hellyel zárja.

Azt kell, hogy mondjam, nagyon büszke voltam, vagyok a csapatra. A tény, hogy a három előttünk végzett csapat már évek óta űzi ezt a sportot, folyamatosan edzettek, és annak trükkjeit, például a dobás precízségét is kitűnően játsszák, minket dicsér. Februárban, azaz három hónapja szerveződött csapatunk helyt tudott állni egy ilyen nívós, tapasztalt csapatokat szerepeltető országos bajnokságon. Sőt, azt sem szabad elfelednünk, hogy nagy fejlődésen mentünk keresztül a budapesti elődöntő óta is, hiszen anno a Szt. Gellért csapatától 5-4-es vereséget szenvedtünk, most viszont képesek voltunk legyőzni őket 8-4-re. Ezért azt szeretném erősen hangsúlyozni, le a kalappal a csapat minden egyes tagja előtt, mert megmutatta, hogy képes kiemelkedő teljesítményt nyújtani, és ezt az országos 4. hely is tükrözi. Így azt gondolom, mindig büszkén emlékezhetünk vissza erre a május 25.-i napra.
Meg egyszer gratulálok, éljen a Baár-Madas csapata!

Jó szelet, Áldás Békesség!

Gábriel András 12.a

A csapat tagjai: Gábriel András, Mohácsy Ádám, Makrai Péter, Pékó Z. Bendegúz, Sárosi Gábor 12.a; Berzsák Bulcsú, Gálfi Péter, Móczár Domonkos, Nemes Gábor 12.b; Baranyay Vince 12.c.